Egy korszak vége

Archívum

Tegnap (2017. április 5-én) a Canonical és az Ubuntu Linux alapítója, Mark Shuttleworth nyilvánosságra hozta a cég döntését, mely szerint felhagynak a saját fejlesztésű Unity felhasználói felület, a MIR megjelenítő technológia, illetve a Convergence shell fejlesztésével. Az Ubuntu ezért a 18.04-es kiadásban már a Gnome 3 felhasználói felületet tartalmazza majd alapértelmezettként. Az Ubuntu Insights-on megjelent bejegyzés szerint a Canonical a továbbiakban inkább felhőszolgáltatásokra és a dolgok internetével (IoT) kapcsolatos fejlesztésekre koncentrál.

A Canonical egy gazdasági szempontból érhető, ugyanakkor közösségi, felhasználói oldalról problémás döntést hozott. A Unity felület hét évvel ezelőtt bevezetése komoly fordulópont volt az Ubuntu közösség életében. Ez volt addig a disztribúció fejlesztését biztosító Canonical legmegosztóbb döntése – a bevált Gnome felhasználói felület helyett saját projektet indított, és igyekezett afelé terelni a felhasználókat. A Unity felület egyedi akart lenni, különbözni az 1990-es évek óta alapjaiban változatlan felhasználói felületektől. Az innovációt ugyanakkor természetesen nem mindenki fogadta örömmel – a Canonical a korábban megszerzett felhasználók egy részét elidegenítette azzal, hogy a döntést jobbára önkényesen hozta meg. Ugyanakkor fontos kiemelni, hogy a cég saját víziója üdítő újdonság volt az évek óta változatlan asztali Linux felületek világában.

A Unity azonban csak egy kiterjedtebb vízió része volt, melynek végpontja egy különböző eszközökön egységesen futtatható, ugyanakkor az adott platform lehetőségeihez alkalmazkodó felület kifejlesztése volt. A Convergence okostelefonokon, táblákon és laptopokon igyekezett megteremteni a problémamentes átjárhatóságot. Ennek egyik állomása volt az elmúlt években az Ubuntu Phone piacra dobása. A fejlesztések azonban jóval nehézkesebben haladtak, mint várható volt, és viszonylag alacsony érdeklődés mutatkozott az Ubuntu iránt a mobilpiacon. Míg Canonical szép sikereket ért el üzleti téren, és az Ubuntu is fontos asztali, illetve szerver operációs rendszer maradt, az Ubuntu Phone, a Unity és a MIR inkább forrásigényes problémává kezdett válni.

Shuttleworth a közzétett blogbejegyzésben így ír:

Azt a nézetet vallottam, hogy ha a konvergencia a jövő útja, és ezt szabad szoftverrel tudjuk biztosítani, azt széles körben értékelni fogja mind a szabad szoftveres közösség, mind a technológiai ipar, ahol jelenleg is jelentős frusztrációt okoznak a gyártók számára elérhető, létező, zárt alternatívák. Mindkét dologban tévedtem. Erőfeszítéseinket a közösségben nem innovációnak, hanem fragmentáló tevékenységnek tekintették. Az ipar pedig nem sorakozott fel a lehetőség mellett – inkább “az ismerős rossz” megközelítést választották saját platformjaiknál, vagy saját fejlesztésekbe fektettek. Amit a Unity8 csapat létrehozott eddig, az gyönyörű, használható és alapos munka, de tiszteletben tartom, hogy végső soron a piacok és a közösség döntik el, melyik termék fog fejlődni, és melyik tűnik el.

A döntés most ismét megosztja a közösséget. Shuttleworth szavaiból érezhető némi csalódottság, és legalább részben személyes víziója kudarcaként értékeli a fejleményeket, ezzel pedig csak megerősíti azokat a kritikus hangokat, akik az alapító erőteljes befolyását kérik számon az Ubuntu alakulásán. A közösség lelkes tagjai, akik megszokták, esetleg megszerették a Unity felületet, most csalódottak – ezt a felületet egyelőre senki nem fejleszti tovább (bár nyílt forráskódú alkotásról van szó, tehát nem lehetetlen, hogy néhány lelkes rajongó a jövőben közösségi keretek között próbálja fenntartani és építeni). Az Ubuntu ezzel a lépéssel sokat veszített egyediségéből és abból a megosztó, ugyanakkor nem érdemek nélkül való eltökéltségéből, amellyel az elmúlt években a Canonical által kijelölt úton haladt. Azok, akik korábban sem rokonszenveztek a Unity felülettel, most önigazolásként értékelik a döntést. Akik a felület miatt pártoltak el az Ubuntutól valamilyen leágaztatott projekthez (pl. Linux Mint), vagy más disztribúcióhoz (pl. Open SUSE, Fedora), valószínűleg nem térnek vissza a Gnome 3 miatt.

A Canonical ezzel a lépéssel lemond a mobilpiac felé való nyitásról is. Az a néhány lelkes, kísérletező szellemű felhasználó pedig, aki pénzt és időt áldozott az Ubuntus telefonok első generációjának tesztelésébe, most biztosan cserbenhagyva érezheti magát.

Ami pedig talán a legfontosabb: az Ubuntu eredeti filozófiája, mely a mindenki számára elérhető, közösséget, együttműködést hangsúlyozó (és lehetővé tevő) operációs rendszer kifejlesztése és fenntartása volt, most tovább gyengült azzal, hogy a cég nyilvánvalóan (és gazdasági téren teljesen jogosan) a növekedés és az üzleti haszon mellett tette le voksát. Ebben a tekintetben ugyanakkor felvethetjük azt is, hogy Mark Shuttleworth személyes víziója talán már nem annyira fontos és perdöntő a Canonical ügyeiben – ha hihetünk a szavainak, a maga részéről tovább terelné az Ubuntut a megkezdett úton.

Kategória

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

tizenkilenc + öt =